2010. június 26., szombat

FINISTERRE

Reggel busszal indultunk Finisterre, kozel három órát utaztunk. A buszból néztuk merre vezethet a zarándokút. A kod a város felett folyamatosan kavargott, de amerre mentunk kitisztult az ég. / csoda / Az Óceán hatalmas hullámokat vetett. De jó érzés volt itt ucsorogni! A fotéren nagy orommel és meghatódottsággal udvozoltuk egymást Katival és Csillával.

 Az olelésunk véget sem akart érni. Este felmentunk a világító toronyhoz hatalmas kodben. Felértunk, ismét kitisztult az ég, láthattuk a naplementét. Polóinkat elégettuk. Nehéz szavakba foglalni az érzéseinket


További utitervunk: szombaton este visszamegyunk Santiagóba,
                              vasárnap 12 órakor nagymise,
                              hétfon repulunk Madridba,
                              szerdán  -  repulunk haza Budapestre
                              érkezunk:  - 30-án 23 óra 50 perckor

KOSZONET

Hálásan koszonjuk, hogy velunk tartottatok az utunkon.
Koszonjuk a sok kedves bíztatást, szép uzeneteket, sms-eket.
Jó volt tudni, hogy sokan olvassátok blogunkat, nekunk
ez erot és kitartást adott.
Koszonjuk Mártának és a gyerekeknek a kis koveket,
végig velunk volt a CAMINON.
Hálásan köszönjük Családunknak,
Gyermekeinknek a kitartást és a maximális helytállást.
Büszkék vagyunk rájuk.

Szeretettel Gyongyi és János

32. nap SANTIAGO DE COMPOSTELLA 21 km

Reggel nagyon korán keltunk,még sotétben indultunk. Az erdoben alig láttunk, hiányzott a lámpánk. Éjszaka izgatott lehetett mindenki, sokat mászkáltak mocorogtak, Az uton szintefolyamatosan mentek a zarándokok. - Gyongy - Rosszul aludtam, émelygett a gyomrom. Az úton sokszor meg kellett pihennem, alig bírtam menni, gyenge és kimerult voltam. A hátizsákomat János néha átvette, de így is nehéz volt haladnom. Hát így értem be Santiagóba - Kora délután értunkbe a városba.

Szállást kerestunk nagy volt a hoség. Késo délután mentunk a hivatalba, kiváltani az oklevelunket. Szerencsénk volt /nem eloszor/ nem kellett sorba állnunk. Gratuláltak és megkaptuk a díszes okmányt. Sok ismerossel találkoztunk, jó volt látni oket. Poltól nagy oleléssel koszontunk el.  Ezzel az orommel mentunk be a Katedrálisba, ahol épp mise volt /nem eloszor/. A beérkezo zarándokokat áldotta meg a pap. Egy kissé elidoztunk, de már nem is siettunk, megérkeztunk.

2010. június 23., szerda

31. nap ARCA O PINO 20 km

Korán keltunk sotétben indultunk, rosszul aludtunk. Tegnap kissé megeroltettuk a lábunkat, nem csak a 30 km volt sok hanem a gyors tempo. Fájós lábbal nehéz volt megtenni az enyhe emelkedot is. Ismét eukaliptusz fák kozott vitt az utunk, aránylag sík terepen. Tobbszor megálltunk pihenni, inni, fagyit enni. Délre elértuk mai szálláshelyunket egy kéttermes 64 fos alberguet. Tisztálkodás után aludtink egy kicsit, hisz volt idonk boven. Ebédre a megszokott zarándokmenut ettuk, kicsit nagyobb volt a választék. A desszertjuk sem az ehetetlen grízes puding volt, hanem finom sutemény. A délután tobbi része alvással és egy rovid sétával telt. Nincs sok tér zold a városkában. Izgatottak vagyunk, holnap beérunk Santiagóba.

2010. június 22., kedd

30. nap ARZÚA 30 km

Kipihenten, nem túl korán, de jókedvuen indultunk neki a mai napnak. Kávézóban reggeliztunk mielott elhagytuk Palas de Rei-t. Elég gyorsan haladtunk, lehagyva sok zarándokot. Legtobbjuk kis táskával, vagy táska nélkul cammogott, Ok taxival vitetik a holmijaikat. A mi szállásunkon is sorba le voltak pakolva a hátizsákok szállításra várva. Melegen sutott a nap, de kellemes árnyat adtak a fák. Eukaliptusz erdoben jottunk majdnem végig. A magasranott simatorzsu fák nagyon jó illatot árasztanak. Melide-ben megpihentunk, betértunk a templomba. Tovább ra is emelkedon vitt az utunk. Arzúa hangulatos kis város. 42 fos albergu-ban szálltunk meg. Mivel korán ideértunk, nagymosást csináltunk. A városkát hamar korbejártuk. A fotéren leultunk, salátát ettunk és lábunkat pihentettuk. Találkoztunk régi ismerosokkel. Itt kicsit késobb van villanyoltás mint 10 óra.

29. nap PALLAS DE REI 25 km

Reggel sotétben indultunk, a tobbi "régi" zarándokkal egyutt, az újjonan csatlakozók még aludtak. /Aki az utolsó 100 km-ert megteszi az is megkapja a Compostelat azaz az oklevelet, ezért nott meg a zarándokok száma a sokszorosára/ Vashídon hagytuk el Portomarin-t, innen emelkedett az utunk. A víz felett nagy  kod volt. Az erdoben egy egész mókuscsaládot láttunk, két mókus velunk tartott egy darabig. Pár kis falut magunkmogott hagyva értunk be mai uticélunkhoz. Az alberg-ben nem kaptunk helyet, egy panzióban szálltunk meg. Kis pihenés után ebédelni szerettunk volna, de nem szolgáltak ki az étteremben, modván majd 7-órától. Rovid városnézés, kávézás, séta. Vacsorára a szokásos zarándokmenut ettuk. Itt Galicia-ban tobbnyire tengeri ételekbol lehet választani. 

28. nap PORTOMARIN 23 km

Korán keltunk a nap már a felfelévezeto úton ért minket. Erdoben mentunk emelkedon, a fák a fejunk felett osszeértek. Egy mókusssal is találkoztunk, épp átszaladt elottunk. Reggel még kerulgettuk a sok zarándokot, késobb kevesebben lettek, majd a városfelé kozeledve ismét tobben. Ma elértuk a 100 km jelzo kovet. Kissé már elfáradtunk, csutortokre tervezzuk Santiago-ba érkezésunk napját. Portomarin-ba egy hosszú hídon át vezetett az utunk, egy hatalmas tó terul el a város elott. Az elso albergue-ben itt sem volt szerencsénk, de végul egy kellemes 4-ágyas szobában kaptunk szállást. Ebéd után lepihentunk a parkba, ahol megkértunk egy helyi lakosú idos férfit, fényképezzen le minket. /lásd lejjebb/  Ez nem volt egy egyszeru feladat, mert nehezen értette meg hogy mukodik a digitális fotógép.


27. nap SARRIA 24 km

Korán indultunk, egy gépi kávét ittunk. Autóút mellett haladva egy folyó kisért megint. Árnyas utakon mentunk, míg beértunk Samos-ba, ahol a finom reggeli után megnéztuk a Benedekrendi kolostort. Spanyol idegenvezeto kisért végig, egy szót se értettunk, de amit láttunk az nagyon tetszett. A kolostorban a falakon, gyonyoru freskók voltak festve, a templomot eskuvore díszítették fehér virágokkal.

Folyó mellett haladtunk, majd hegyi kapaszkodó kovetkezett. A nap szépen sutott. Sarriat megelozo faluban, nagy "pirostáskás" tomeg volt elottunk, még az utat is eltakarták, Sarria-ban megkapták az elso pecsétjuket a zarándokútlevelukbe. Igyekeztunk aggódtunk, hogy nem helyunk. 1/2 1-kor az elso albergue-be amibe betértunk, elkuldtek, a másodikban jutott hely, de már az utánunk jovo párnak nem. 4 ágyas szobában szállásoltak el, találkoztunk egy novel akivel Castojerizben egy szobában aludtunk. Folyó melletti hangulatos étteremben ebédeltunk, majd sétáltunk. Kimostuk még a legszukségesebb ruháinkat, fáradtan, fájó lábakkal aludtunk el.

2010. június 20., vasárnap

26. nap TRIACASTELA 22 km

Korán keltunk, jól aludtunk a szobában kellemes meleg volt mert ment a futés. Osszepakoltunk, persze ahol sokan aludtak, a nagytermekbol már rég elindultak. Kiléptunk az albergue-ból és alig tudtunk megszólalni. A táj szépsége lenyugozo volt. A nap próbált elobújni, alattunk a felhok gomolyogtak. Erdei uton mentunk le-fol. Ugylátszik az utolsó 150km-en osszegyulnek a zarándokok mert egymást kerulgetve haladunk. Pollal is találkoztunk az egyik kávézóban, már jól van a lába. Kis falukon mentunk át, itt is tehénlepényt kerulgetve. Az egyik faluban egy asszony állt tányérral a kezében és palacsintával kínálta a zarándokokat, persze nem ingyen.Korán beértunk mai uticélunkhoz Triacastele-be.Az albergue még hivatalosan nem volt nyitva, de megengedték, hogy az ágyat elfoglalhassuk. 14 ágyas szobában kaptunk helyet, hamar megtelt. Kozertbe vásároltunk és megebédeltunk. Kedves spanyol társaság megkínált bennunket paellával. Sétáltunk még kicsit a városkában, ultunk egy keveset a parkban, korán lepihentunk. - Gyongy - Fájt a lábam a bokám bedagadt -

2010. június 18., péntek

25. nap O´ CEBREIRO 29 km

Sotétben keltunk, a szállásunkor elfogyasztott reggeli után indultunk. A botokért visszakellett menni, mert ismét ottfelejtettuk. Volgyben vezetett az utunk, egyik oldalról autóút, a másik oldalunkon szép folyó folyt. Fenn a hegyekben sutott a nap, lenn a volgyben fáztunk, próbáltunk gyorsan haladni. Majd 20 km tettuk meg így, persze kis falukon is áthaladtunk, kerulgetve a tehénlepényeket. Trabadelo-ban ettunk egy szendvicset és innen eros emelkedo kovetkezett. Fák kozott kavicsos osvényen mentunk, sok zarándokkal találkoztunk. Szép volt az út, de fárasztó is. Megérkeztunk O Cebreiróba, alig találtuk meg az alberguet, nem volt kitáblázva de egy társunk megmutatta. Ez egy felújított szállás kb 200 fos lehet. Sikerult a tetoérbe kapni ágyat, ahol 8-an vagyunk, a tobbi termekben 60-80-an lehetnek. Pihenés után felmentunk a O Cebreiro hegyre, ahol egy nagy fakereszt áll, ahol a hagyomány szerint, míg a vaskeresztnél letettuk a terheket, addig itt azokat a kívánságokat lehet megfogalmazni ami a szívunkben él. Lesétáltunk a templomba ahol gyertyát gyújtottunk. O Cebreiro éttermekbol, szállásokból áll, de olyan magas hegy tetején áll, hogy teljesen korbelátni a korulotte lévo tájat, csodálatosan szép hegyeket. Az egyik étteremben zarándokmenut vacsoráztunk: leves vagy salátamix, sulthús krumplival, suti és egy uveg bor.

24. nap VILLAFRANCE DEL BIERZO 25 km

Ma is borús idoben indultunk, sokára hagytuk el a nagyvárost. Sok kis falun keresztul haladtunk, benéztunk egy szép templomba, a kredenciálunkat lepecsételte az ott lévo segíto. Szollos hegyvidéken mentunk, Cacabelos-ban megpihentunk, 5000 lakosú város gyonyoru térrel. A folyón túl van egy Albergue, az a kulonlegessége, hogy a templom korul félkorívben kétszemélyes faházakban hetven ágy található. Elhagyva ezt a szépvároskát, a magas hegyrol visszanézva még jól látható volt Ponferrada. Ismét szollos hegyvidéken vitt az utunk, míg beértunk Villafrance-ba, ahol elobb a szállást foglaltuk el, háromágyas szobában ketten aludtunk, kényelmes IKEA ágyban. A piszkos ruháinkat osszeszedtuk, leadtuk a segítoknek kimosásra, (5euro) szárítva osszehajtogatva kaptuk vissza. Tisztálkodás, és rovid pihenés után mentunk sétálni a városkába. Kigyonyorkodtuk magunkat egy templomban majd leultunk egy kulonleges parkban, ami sovényekkel labirintussá formált, kozépen szokokutak díszítik.

23. nap PONFERRADA 14 km

Korán borús idoben indultunk, folytatva az eros lefelé menetet. Molinaseca-ban reggeliztunk. Ponferrada várost már jó messzirol lehetett látni, 1/2 11-kor értunk be a várhoz. A nap sutott de hideg szél fújt. Megnéztuk a nevezetességeket, ( Vár, Bazilika, óváros) majd úgy dontottunk nagy ez a város így itt maradtunk.

Sokat sétáltunk nézelodtunk, lábunk fájt, fáradtak voltunk, korán lepihentunk. - Gyongy - Elhagytam a fulbevalómat, - Janoo - elhagytam Gyongyike napszemuvegét, fejlámpámat, a szótárt, és idonként a botokat, de azok mindig megkerulnek -

2010. június 16., szerda

22. nap RIEGO DE AMBROS 31 km

Az alberg jó dontésnek bizonyult, felújított, tiszta, és 10 ágyas szobában oten aludtunk. Reggeli után, napkelte elott indultunk, felhos hideg idoben. Az utunk szép mezokon majd ritkás erdokben vitt. Az emelkedo elott forró kakaót ittunk és nekiindultunk felfelé a hegyeknek. A kozeli hegyeken jól láthattuk a hófoltokat. Néha hideg szél fújt,bizony kellett a kabát. Jó kedvuen kanyargós utakon mentunk. Meg-megálltunk gyonyorkodni a táj szépségében. Nagyon vártuk, hogy felérjunk Cruz de Ferro azaz a vaskereszthez, 1505 méter magasságba. Egy olasz biciglis csapat fényképezkedett,  hangoskodott sokáig. Megvártuk, hogy magunk lehessunk a keresztnél. A nagy kavicskupacra leraktuk mi is az otthonról hozott koveinket. Az ott lévo kápolna elott leultunk megpihenni. A gondozott úton ertuk el Manjarint, ahol Thomas nevu lovag tart fenn egy nomád jellegu kis alberget.

Újra emelkedo jott és elértuk utunk legmegesabb pontját
1520 méter. Lefelé jovetetel a magas hegyrol nagyon nehéz volt. A hirtelen lejtot megnehezítette a víz által kimosott nagy szikladarabok. Nagyon fáradtan értunk a mai szálláshelyunkre. A 20 fos egy légteru albergue érdekes elrendezésu volt, mert kis rekeszekre volt osztva mint egy szekrény tolóajtóval, négyen aludtunk egy részben. A faluban nem volt kozért sem csak egy étterem amit az alberg tulajdonosa tart fenn. Éhesek voltunk, már vártuk a hét órát, hogy vacsorát kaphassunk.

2010. június 13., vasárnap

21. nap SANTA CATALINE DE SOMOZA 23 km

Boséges reggelivel engedtek útnak. A faluból kivezeto úton egy gazdaság volt ahol a kisborjúkat megsimogattuk. A mezetát magunkmogott hagyva dombos vidéken haladtunk. Astorga város elott az oromdombon a kokereszt kedves látványt nyújtott.
Orultunk a napsutésnek a szép tájnak,  és megorultunk Polnak. Rég találkoztunk, nem értettuk, hogy maradt le. Elmondta León-ban két napot tartózkodott mert nagyon fájt a lába. Astorgába beérve, az elso templomban kellemes zene szólt, a másikban a pap misét tartott és áldást osztott. Gaudi által épített gyonyoruséget megcsodáltuk. A fotéren Napoleonra emlékezo szobor elott kávéztunk, jó volt itt megpihenni figyelni a nyuzsgést és az építészeti szépségeket. Cukrászdák kozt válogathattunk, csokoládét majszoltunk. Olyan Astorga mint egy kis ékszerdoboz, sajnáltuk magunk mogott hagyni.Szép gondozott úton mentunk tovább. Santa Catalin-ba beértunk, és úgy terveztuk itt csak egy rovid pihenot tartunk, de fáradtak voltunk és az alberg barátságos, úgy dontottunk nem megyunk tovább.

20. nap HOSPITAL DE ÓRBIGA 29 km


Borús hideg idoben 6 fokban indultunk. Galicia megyében hatalmas áradások vannak az esozések miatt. Elhagytuk a falut, az út két felé ágazott. Az egyik az autópálya, a másik a faluk kozott vezetett, mi az utóbbinál dontottunk. Még alíg mentunk pár km.-et egy kisnyúl szaladt át elottunk, majd a nap szívárványt festett az égboltra. Hol szitált az eso, hol próbált elobújni a nap. Sima és ismét hosszú egyenes úton haladtunk. A mocsaras részeken rengeteg gólyát láttunk. Órbigo-ba Spanyolország egyik leghosszabb kozépkori hídján mentunk át. A Camino egyik legnagyobb torténelmi jellegzetessége. Szállásunkat a plébánia tartja fenn, 10 ágyas szobában heten aludtunk. Jó hangulatú szállás, csak nagyon hideg és sotét. Megismerkedtunk Miklóssal aki kerékpárral járja az utat. Egyutt mentunk be a városba mert unnepség volt. Felvonulást tartottak zenéltek, énekeltek, táncoltak.            
Az uzeneteket hálásan koszonjuk, nagyon jól esnek és mindig nagyon várjuk.
Orulunk a bíztatásnak és, hogy velunk vagytok az úton.

19. nap LA VIRGEN DEL CAMINO 26 km

Reggel esoben indultunk, kozeli bárban reggeliztunk, egy helyi fiú megorult nekunk, elég hangosan tudtunkra is adta. Kedves volt megvendégelt egy kis sonka kostolással. Jó hangulatban indultunk tovább. Végig az autóút mellett haladtunk kerulgetve a nagy tócsákat. León elott egy hatalmas zivatar elkapott, nem volt hely ahova behúzódhattunk volna. Pár perc alatt mindenunk vizes lett. León lenyugozo nagyváros. Szép hatalmas tereivel, ódon hangulatú házaival. Megcsodáltuk a Bazilikát, bár csak 16-kor nyitották ki a kapukat és majdnem kétórát kellett várnunk rá. Megérte. Kozben megebédeltunk, és találkoztunk a Kanadai novel, és az Argentin fiúval, megorult nekunk. Városnézes után 6 km-ert gyalogoltunk szemerkélo esoben. Megérkeztunk szállásunkra, majd este sétáltunk a kellemes kulvárosban, megnéztuk a 12 apostol  hatalmas bronzszobrát, koztuk szent Jakab, amint Santiago felé néz.

2010. június 10., csütörtök

18. nap MANSILLA DE LAS MULAS 19 km

A szállásunkon reggeliztunk ma is esoben indultunk. A ruhánk a poncsó alatt hamar átázott. Az esot oldalról kaptuk heves széllel, és helyenként jéggel. Amennyire csak bírtunk gyorsan haladtunk. A ciponk is hamar megadta magát, teljesen beázott minden lépésnél nem csak a párát de a vízet is kiengedte. Reliegos-ba betértunk egy bárba ahol nagy orommel és elismeréssel fogadtak. Ma nem sok vándor járhatott erre. Míg ittuk a fórró kakaónkat nézegettuk a falra felírt szovegeket. Jó volt olvasgatni magyar zarándokok kedves uzeneteit. Igazi kuriózum a hely.


Nagy léptekkel tovább haladtunk, három és fél óra alatt megtettuk a távot pihenovel. Kétágyas szállás mellett dontottunk, hátha tobb esély van a ruháink és ciponk megszáradására. Az alberg csak 14-kor nyit nem akartunk ennyit ázni. - Gyongy - A ruháimat kiteregettem teljesen jól éreztem magam, ám a forró furdo után elájultam a furdoszobában. Nem utottem meg magam, mert a párom idoben elkapott. Kis piheno és sok folyadék elfogyasztása után rendbejottem -  Nem volt kedvunk a vároosba kimenni szandálba, az étteremben ebédeltunk, a délután tobbirésze a pihenésé. A városka nevének jelentése: "kéz a nyergen"

17. nap EL BURGO RANERO 17 km

Reggel az ébreszto ismét a kellemes gregórián zene, maj a házigazdánk bekoszont minden szobába, hogy jó reggelt. Vendégul látott reggelivel. Mikor elkoszontunk, átolelt, puszit adott és azt mondta kulonlegesek vagyunk. Ilyen jó hangulatban indultunk esoben. - Gyongy - Az esokabátom felvételénél kiderult a polifom nem fér alá, igy attól megváltam, jó kis polifom volt, kétszer is használtam -  Az autóút mellett haladtunk széles osvényen melyet fiatal platán fasor szegélyezett 17 km-en végig. Bercianos-ba betértunk egy forró kávéra és egy kicsit megszáradni. Mai szálláshelyunket délben elfoglaltuk. Nem csak az eso miatt mentunk ilyen keveset, a kovetkezo szállás lehetoség túl messze van. Ma láttuk azt a négy mexikoi fiút akikkel az elso két nap egy albergben voltunk. / Nagyon horkolnak / A bárban ebédeltunk zarándok menut, finom volt. Menu: saláta, sult hal vagy sult hús, desszertként karamellizált puding, és egy uveg zarándok bor.

16. nap SAHAGÚN 24 km

Nem tudtuk kipihenni elozo napi megtett utunkat. Rosszul aludtunk és keveset. Reggel hamar osszepakoltunk és továbbálltunk. Templarios-ban reggeliztunk ami a megszokott tejeskávéból és suteménybol állt, de nem is ez a fontos ezen a helyen hanem az, hogy elértuk az utunk felét. 396 km még innen Santiago a Csillagos mezo. Gyorsan menrunk hamar Sahagún-ba értunk. / 13 órára / Szállásunk apácák által fenntartott alberg. A Hospitales egy idosebb férfi, aki nagyon kedvesen fogadott. Négy ágyas szobában hárman aludtunk, egy biciglis apuka, két gyereke a mellettunk lévo szobában kapott helyett. A szobákon nem volt ajtó. A városban vaskerítéseket szereltek fel mert hétvégén bikafuttatást rendeznek. Megkérdeztuk a szállásadónkat , hogy hól lehet itt internetezni? O nem elmagyarázta, hanem elkisért minket a város foterére, és ott kérdezoskodott mert O sem tudta. Internetet ilyen segítséggel sem találtunk, viszont a fotéren egy csapat fiatal fiú énekelt és zsonglorkodott. Ok is a Caminót járják. Estére nagyon hideg lett, magunk által készített vacsorát az alberg kertjében fogyasztottuk el. Egy apáca is arra járt , kedvesen mosolygott, de nem beszélgetett senkivel. Korán lefekudtunk mert nagyon fáztunk. - Janoo - koszonom a sok kedves érdeklodést és jókívánságokat a lábam sokat javult, nincs már bedagadva, begyulladva. -

2010. június 9., szerda

15. nap CALZADILLA DE LA CUEZA 35 km



Kipihenve kissé elaludva ébredtunk, a háziasszony készített reggelit. Orultunk, hogy nem folfelé vezetett az utunk, sot teljesen egyenes és sík, apró kavicsos úton mentunk. Végig "Camino-s" útjelzo kovel volt kirakva. /Még hagyomános címfestéssel festve/ Santa Maria temlom tovében frissítot és kávét ittunk. A nap melegen sutott. Carrion de los Condes várost igyekeztunk elhagyni. Innen 17 km-en keresztul haladtunk egy negyon egyhangú, unalmas teruleten, csak az utat láttuk végeteln hosszúságban. Néha egy-egy mocsaras résznél a gólyák látványa udítoen hatott. Nagyon fáradtan értunk be Calzadilla-ba ahol egy eléggé rossz szinvonalú albergue nyújtott szállást éjszakára. Megismerkedtunk Katival, és Ágival, Budapestrol jottek. Vacsorázni az egyetlen helyi bárban lehetett fél nyolctól. A menu finom volt és boséges. A pincér kulonosen kedves a magyarokkal.

14. nap FROMISTA 26 km

Reggel utolsóként hagytuk el az Alberguet. Kimeríto volt a felfelé menet, vonszoltuk magunkat, míg egy nagy fútócsapat vígan elszaladt mellettunk. Folértunk újra a Mesetára, visszanézve gyonyoru látványt nyújtott a városka a volgyben. Hideg szél fújt. Elhaladtunk egy kolostor alberg mellett 6 férohelyes, egy légtérben volt az alvóhely az oltár és a hosszú asztal, áram nélkuli, jó hangulatú hely, szívesen ott aludtunk volna de még kevés km-et tettunk meg. Boltíves híd vezetett a Pisurga folyón át Palencia tartományba. Megletosen lapos mezogazdasági terulet. Boadilla falucskában régen 2000 fo lakott, ma már 200 fot sem haladja meg. Az albergben finomat ebédeltunk a pincér kicsit beszélt magyarul. Elhagytuk ezt a kellemes helyet, az utunk is ilyen jól folytatódott, végig egy kulonosen szép folyó mellett haladtunk, ami egészen Frómista-ig kisért. Este még egy kellemes meglepetés ért, a templomban ahova betértunk gitárkoncertet adtak hegedukisérettel. Páratlan szépen szólt.

13. nap CASTROJERIZ 34 km

A napfelkeltét ismét megcsodáltuk. Még alvó kis falvakon keresztul haladtunk. Rabe de las Calzadas-ban reggeliztunk, ahol a tulaj lepecsételte a kredenciálunkat, és mellé ajándékba egy kis medált adott, O 2002-ben járta végig a Caminót. A finom reggeli után emelkedovel folytattuk utunkat. Elérkeztunk a páratlan látványt nyújtó Meseta-ra, 950 méter magasságban van. Amíg a szem ellát búzamezokon vezet az utunk. Nagyon melegen sutott a nap. Betértunk egy Alberg-be megpihenni, kis oázist nyújtott a nagy fáival. Tovább haladtunk ezen a szép tájon és elértuk Hontanas falucskát, a kozértben vízet vettunk egy vicces és kedves eladótól. Innen megváltozott a táj, a szép virágos sokszínu mezot felváltotta a sziklás kopár hegyvidek. Megnéztuk San Anton kozépkori apáca kolostor gótikus romjait, mely zarándok szállásként is szolgál. Fáradtan lábfájással értunk be Castrojeriz-be, ahol megnéztuk a templomot majd elfoglaltuk szállásunkat, 10 ágyas szobában négyen alszunk. Hangulatos vendégloben vacsoráztunk.

2010. június 6., vasárnap

12. nap VILLABILLA DE BURGOS 21 km

Huvos volt még a reggel. Az autóuton mentunk , elértuk Burgos kulvárosát. Repulotér, ipari csarnokok, autószalonok mellett haladtunk, sok-sok km-en keresztul. A látvány eléggé lehangoló volt. Négysávos úton kozeledtunk a kozpont felé. Alig vártuk, hogy elérjuk a Bazilikát. Spanyolország második legnagyobb Székesegyháza a XIII. században épult.  A belépo 5 euro, a zarándokoknak 2,5 euro. Tobb órán át nézelodtunk a katedrálisban, volt látnivaló boven. Mikor kijottunk, két órakor a homérséklet 33 fok volt, igyekeztunk elhagyni a nyuzsgo várost. Burgosban 12-13 km-ert tettunk meg. Áthaladtunk egy nyárfákkal benott árnyas parkon, az út fehér kovel volt leszórva, visszaverte a vakító napfényt. Villabilla-ban szálltunk meg, barátságos falu, kozért, étterem, kocsma van, de internetet itt sem találtunk.