2010. június 5., szombat

11. nap CARDEÑUELA RIO PICO 26 km


A nap mikor felkellt már folfelé bandokultunk. Kb 200 méter szintkulombség megtétele után ezer méter magasságban / sokáig ebben a / mentunk, ahol páratlanul szép tolgyes, fenyoerdo, aljnovényzetként rengeteg páfrány, és virágok sokasága tarkította a látványt. Élveztuk ezt a szakaszt, jó volt itt haladni. Gyonyoru napfenyes idonk volt. Majdnem egyszerre indultunk egy idosebb francia párral, a férfinak mindkét sípcsontja nagyon fájt, a felesége idonként elore ment majd megvárta. Leereszkedtunk Szent Juan de Ortega-ba, ahol megnéztuk a templomot és a névadó sírját. Megpihentunk, jegelés.  Atepuerca-n áthaladtunk ez a kis falucska arról híres, hogy itt fedezték fel az Európában legrégebben élt emberi egyedet, a lelet kb 800.000 éves. Az utunk ismét folfele vitt. sziklás kavicsos helyen mentunk. A hegycsúcson volt egy fából készult jereszt, és egy hatalmas kobol kirakott spirál. A szállasunk Cardeñuella-ban  egy magánszállás ahol egy kanadai novel vagyunk egyutt. Pár házból áll a falu még kozértje sincs, A háziasszony készített vacsorát nekunk.

10. nap VILLAFRANCA MONTES DE OCA 21 km

Borús idoben indultunk 7 korul. Végig az autó út mellett haladtunk, míg elértuk Belorado-t. A fotéren pihentunk, kávéztunk. lábjegelés. Találkoztunk ismét az argentin fiúval, nagyon fáj a lába, és gondolkodik, hogy feladja és hazamegy. Ahogy mentunk kifele a városból, sikerult kapni Homeopátiás szert. Drága 7.4 euro. Folytattuk utunkat tovább az autóút mellett, végig felfele 12 km-en keresztul. Egy - két kicsi falucskát elhagyva, megérkeztunk Villa France montes de Oca-ba. Helyi kozértul egy garázs szolgált, bevásároltunk vacsorának valót. Visszamentunk a modern 21- századból kétszáz évet, így internet itt sincs
Korán volt villanyoltás

2010. június 1., kedd

9. nap CASTIDELGADO 13 km

Rosszul aluttunk /horkolás, kohogés/
A lábfájás miatt lassan készulodtunk, utolsók kozt hagytuk el a szállást 8 órakor. Grañon faluban megpihentunk: kávé, suti, kenocs, jegelés. Enyhe hosszú emelkedon értuk el Castidelgado-t, ahol úgy dontottunk megszállunk
. - Janoo - A délután tobbi része pihenéssel, lábam jegelésével, krémezésével telt el.- Vacsorázni szerettunk volna de helyi szokás szerint fott ételt este 19 után tudunk enni. Így beértuk szendviccsel, / Bossadillos / A tobbiek tovább mentek Belorádóig.

8. nap SANTO DOMINGO 30 km

Kipihenten ébredtunk, gregorián zenével. Mikor elindultunk a szállásadó no átolelve búcsúzott. Kissé felhos volt az ég, szollos vidéken haladtunk, zarándokok által rakott kohalmok mellett. Nájerében reggeliztunk, gyógyszertárba szerettunk volna hom. szert venni - Janoo begyulladt lábára azt mondták holnapra behozzák - Hatalmas mezokon széles vidéki foldúton, a foút mellett mentunk, dombra fel - és dombról le, a nap égetett és ez így tartott órákig. Délkorul elértuk Azofrát. A kozpontban lévo kút mellett ebédeltunk, pihentunk. Városból kifele egy kozépkori zarándok kút mellett haladtunk el. Megálltunk volna de nem találtunk szállást. 18-ra értunk be Santo Domingo de la Calzada-ba, modern hatalmas albergue-ban szálltunk meg. Csilláék orommel udvozoltek, 28-an vagyunk egy szobában. A kertben van egy ketrec amiben kakast tartanak. -Janoo - A sípcsontom, bokám bedagadt, begyúlladt. A szálláson egy "dokifélének" megmutattam, akire nagyon sokan, és sokat vártak, bekototte és pár jótanáccsal látott el. - Atemplomban ketrecben tartott baromfi él. Baromfi ketrec régi legendához kapcsolódik: Egy zarándok házaspár a fiúkkal egy fogadóba tértek be, a fogadós lányának megtetszett a fiú, de az ifjú visszautasította a lány kozeledését. Felboszulve a visszautasításon lopással vádolta meg. Az ártatlan fiút halálra itélték. A szulok visszamentek a bíróhoz, hogy elmondják a fiúk még él. A bíró éppen ebédelt és azt mondta, hogy nem élobb a fiúk mint az O tányérján ez a kakas és jérce. Erre a szárnyasok károgni kezdtek és felrepultek a tányérjáról. A bíró a csoda hatására megkegyelmezett a fiúnak. 

7. nap VENTOSA 29 km

A nap fenn volt mikor indultunk, elvégre vasárnap van. Az Albergue-val szemben reggeliztunk. La Rioja tartománynak van egy legendás orzoje Felisa, aki 2002-ben halt meg, most unokahúga akit szintén Felisa-nak hívnak, udvozolt, lepecsételte a kredenciálunkat, és kávéval kínált. Akinek jó szerencse érdekében néhány fillért adományoztunk. Csillával egyutt mentunk Logroño-ig. észre sem vettuk, hogy megtettunk 12 km-t. A város nagy és gyonyoru. Utunk a Szt. Jakab templomhoz vezetett, mikor beléptunk akkor kezdodott a mise papok énekével. Hallgattuk /un poco/ egy kicsit. Keresztul haladva a városon megcsodáltuk a pompás házakat, utcákat, tereket. 3-4 km-en keresztul gondozott parkon vitt az utunk ki a városból. Egy tóhoz értunk (Pertano de La Grajera) ahol  a városi emberek picnikeztek, grilleztek, játszottak, pihentek. Éttermek, golf- teniszpálya, strand nyújtott még nekik kikapcsolódást. Elhagyva az idilli kornyezetet kaptatón értuk el Navarret-et. Megpihentunk, fagyi, pecsét, és indultunk tovább. - Janoo - Fájt a lábam szívesen megszálltunk volna de nem volt már hely, így tovább mentunk - A nap ezerrel égetett mi csak mentunk-mentunk, utunk az autóút mellett vezetett, árnyék sehol. Szinte futva haladtunk. Fél otre értunk be Ventosa-ba, ez egy kis falu. Az albergue viszont nagyon jó, egy osztrák házaspár mukodteti. Tiszta kúltúrált, kerttel és kényelmes 8 személyes szobákkal, mi 3-an voltunk 1 szobába. A tobbi ismeros már ott volt. A délutáni program része a nagymosás. Vacsorára a magunk által készített szendvicset fogyasztottunk vorosborral. A hangulata mindenkinek jó volt, amihez hozzájárult a megtett út és a kényelmes szállás.

2010. május 31., hétfő

6. nap VIANA 30 km


Mikor kiléptunk a szállásunkról a kerek hold még egészen magasan világított. Spanyol társunknak bedagadt a térde és a bokája, így úgy dontott feladja az utat és hazamegy, a buszmegállóban búcsúztunk el tole. Nagyon sajnáltuk. Gondozott szollovel beultetett részen mentunk, aránylag síma terepen. A nap egy óra járás után kelt fel. Los Arcos-ban nem találtunk kávézót de finom péksutit reggeliztunk. Melegen tuzott a nap, árnyék sehol. Az út fehér kovel van leszórva, egész hosszú szakaszt belehet látni. Sansol és Torres del Rio két kisváros két hegy teton, csak a volgyben futó patak választja el. Az úton tobb jelzés is segít, hogy merre haladjunk, km-kovon, járdába belevésve, táblán a Caminojel, és minden elképzelheto helyen a sárga festett nyilak, útpadka, házfal, oszlop stb. Viana városba kissé fáradtan értunk. Az Alberque a templommal szemben van, régen kolostor volt. Kilencen vagyunk egy szobában, Csillával és Pollal. Emeletes ágyak vannak, három egymás folott. Egyutt vacsoráztunk Pollal ausztrál fiúval, Vincenzóval braziliábol, Csillával, és két olasz novel.