2010. június 1., kedd

8. nap SANTO DOMINGO 30 km

Kipihenten ébredtunk, gregorián zenével. Mikor elindultunk a szállásadó no átolelve búcsúzott. Kissé felhos volt az ég, szollos vidéken haladtunk, zarándokok által rakott kohalmok mellett. Nájerében reggeliztunk, gyógyszertárba szerettunk volna hom. szert venni - Janoo begyulladt lábára azt mondták holnapra behozzák - Hatalmas mezokon széles vidéki foldúton, a foút mellett mentunk, dombra fel - és dombról le, a nap égetett és ez így tartott órákig. Délkorul elértuk Azofrát. A kozpontban lévo kút mellett ebédeltunk, pihentunk. Városból kifele egy kozépkori zarándok kút mellett haladtunk el. Megálltunk volna de nem találtunk szállást. 18-ra értunk be Santo Domingo de la Calzada-ba, modern hatalmas albergue-ban szálltunk meg. Csilláék orommel udvozoltek, 28-an vagyunk egy szobában. A kertben van egy ketrec amiben kakast tartanak. -Janoo - A sípcsontom, bokám bedagadt, begyúlladt. A szálláson egy "dokifélének" megmutattam, akire nagyon sokan, és sokat vártak, bekototte és pár jótanáccsal látott el. - Atemplomban ketrecben tartott baromfi él. Baromfi ketrec régi legendához kapcsolódik: Egy zarándok házaspár a fiúkkal egy fogadóba tértek be, a fogadós lányának megtetszett a fiú, de az ifjú visszautasította a lány kozeledését. Felboszulve a visszautasításon lopással vádolta meg. Az ártatlan fiút halálra itélték. A szulok visszamentek a bíróhoz, hogy elmondják a fiúk még él. A bíró éppen ebédelt és azt mondta, hogy nem élobb a fiúk mint az O tányérján ez a kakas és jérce. Erre a szárnyasok károgni kezdtek és felrepultek a tányérjáról. A bíró a csoda hatására megkegyelmezett a fiúnak. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése